AZ UDVAR 2.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 2.

A szigeteléshez egy réteg 100-as különleges bitumenes szigetelőlemezt vagy két réteg 150-es bitumenes szigetelőlemezt használjunk. Az illesztéseknél mindig ragasszunk, a kétrétegű szigetelést pedig egyrétegű bitumen kenéssel lássuk el. 

A falakat vályogból, kőből vagy téglából építjük. Kivételes esetekben alkalmazhatunk deszkát vagy nádpadlót is. Ezeket azonban vázszerkezetre erősítve mint kitöltő elemeket használjuk. A vályog elterjedt és általánosan ismert építési anyag. Vályogból többféleképpen készíthetünk falat. 

A vertfalat deszkából álló mintába-rakással és döngöléssel állítjuk elő.

Vertfal készítéséhez szükséges mintaszekrény (dr. Kotsis Endre nyomán)

 A rakott vagy más néven fecskefészek módjára készített falat szalmával bőven elegyített nedves vályogból villával, minden zsaluzás nélkül építjük, és felületét utólag nyessük le a kívánt falsíkban. 

Rakott fal készítése

A vályogból téglákat is készíthetünk. Ezeket a napon megszárítjuk és a falat az égetett téglával azonos kötési móddal építjük. 

Vályogtégla

Lábazati falként vályogot alkalmazni nem szabad, mivel a víz hatására újra fellágyul. Lábazatként követ, betont vagy fagyálló (túlégetett) téglát használjunk. 

Teherhordó, vert- vagy vályogtéglából falazott fal 50cm-nél, rakott fal 60 cm-nél vékonyabb nem lehet. Nem teherhordó válaszfalként vagy igen kis terhelésű építményeknél vályogtéglából 35cm-es falat is építhetünk. A mi kis háztáji gazdaságunk épületeivel szemben - az istállókat és az ólakat kivéve - különösebb hőszigetelési igénnyel nem lépünk fel, tehát a vastag falra szükségünk nincs. Ezért mindig mérlegeljük, hogy az aránylag olcsóbb vályogfal a szükségszerűen szélesebb alap- és lábazati falak miatt tényleg olcsóbb lesz-e az égetett téglából falazott falnál. Például ha egy 2,00m belmagasságú épület 50cm vastag vályogfala helyett 25cm -es téglafalt is építhetek, csak akkor érdemes vályogot alkalmazni, ha előállítási költsége a téglafal árának negyedét sem éri el.

A vályogépítés és a többi szerkezet

mennyiségének összefüggése

Egyszerű és ideiglenes jellegű épületeknél használhatjuk térelhatároló falként a paticsfalat, mely két oldalról agyaggal becsapott vesszőfonat. Vastagsága 20-30cm A teherhordó szerkezetek itt a vesszőfonat oszlopai lesznek.

Paticsfal

Falazásra és vakolásra sárhabarcsot használunk, de vakolhatunk mészhabarccsal is. Ebben az esetben a vakolat rögzítését huzalhálóval, szálszövettel vagy a hézagokba elhelyezett cserepekkel biztosítjuk. 

Kőben gazdag vidékeken a felmenő falat célszerű terméskőből építeni. A bányából kikerült köveket úgy válogassuk össze, hogy minél kevesebbet kelljen faragni és mégis jó kötést kapjunk. Fontos, hogy a függőleges hézagok ne kerüljenek egymás fölé, futó- és kötőhelyzetű kövek váltakozhassanak egymással, a kövek minél kisebbek legyenek. A habarcsréteg vastagsága a kövek között a 2cm-t a szegletekben, zugokban a 4cm-t ne haladja meg.

Kőfalazat

A fal legkisebb vastagsága 50cm. A vékonyabb, 35-40cm-es falat csak sok faragással, jól megmunkálható kőből építhetünk. Ez már rendszerint nem gazdaságos. Ha 50-60cm-enként egy-két sor téglát iktatunk a falazatba, a fal összetartását erősen megnöveljük. Ezt a módszert különösen nehezen megmunkálható, rideg köveknél ajánlatos alkalmazni. A kőfalakat a téglafalhoz hasonlóan vakolhatjuk;  a vakolat vastagsága 2-2,5cm lesz. Ha gondosan szépen falazunk, a nyersen hagyott kőfal tetszetős és karbantartást csak igen kis mértékben igénylő homlokzatot nyújt. 

 

Vegyes kőfalazat