AZ UDVAR 2.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 2.

A szigeteléshez egy réteg 100-as különleges bitumenes szigetelőlemezt vagy két réteg 150-es bitumenes szigetelőlemezt használjunk. Az illesztéseknél mindig ragasszunk, a kétrétegű szigetelést pedig egyrétegű bitumen kenéssel lássuk el. 

A falakat vályogból, kőből vagy téglából építjük. Kivételes esetekben alkalmazhatunk deszkát vagy nádpadlót is. Ezeket azonban vázszerkezetre erősítve mint kitöltő elemeket használjuk. A vályog elterjedt és általánosan ismert építési anyag. Vályogból többféleképpen készíthetünk falat. 

A vertfalat deszkából álló mintába-rakással és döngöléssel állítjuk elő.

Vertfal készítéséhez szükséges mintaszekrény (dr. Kotsis Endre nyomán)

 A rakott vagy más néven fecskefészek módjára készített falat szalmával bőven elegyített nedves vályogból villával, minden zsaluzás nélkül építjük, és felületét utólag nyessük le a kívánt falsíkban. 

Rakott fal készítése

A vályogból téglákat is készíthetünk. Ezeket a napon megszárítjuk és a falat az égetett téglával azonos kötési móddal építjük. 

Vályogtégla

Lábazati falként vályogot alkalmazni nem szabad, mivel a víz hatására újra fellágyul. Lábazatként követ, betont vagy fagyálló (túlégetett) téglát használjunk. 

Teherhordó, vert- vagy vályogtéglából falazott fal 50cm-nél, rakott fal 60 cm-nél vékonyabb nem lehet. Nem teherhordó válaszfalként vagy igen kis terhelésű építményeknél vályogtéglából 35cm-es falat is építhetünk. A mi kis háztáji gazdaságunk épületeivel szemben - az istállókat és az ólakat kivéve - különösebb hőszigetelési igénnyel nem lépünk fel, tehát a vastag falra szükségünk nincs. Ezért mindig mérlegeljük, hogy az aránylag olcsóbb vályogfal a szükségszerűen szélesebb alap- és lábazati falak miatt tényleg olcsóbb lesz-e az égetett téglából falazott falnál. Például ha egy 2,00m belmagasságú épület 50cm vastag vályogfala helyett 25cm -es téglafalt is építhetek, csak akkor érdemes vályogot alkalmazni, ha előállítási költsége a téglafal árának negyedét sem éri el.

A vályogépítés és a többi szerkezet

mennyiségének összefüggése

Egyszerű és ideiglenes jellegű épületeknél használhatjuk térelhatároló falként a paticsfalat, mely két oldalról agyaggal becsapott vesszőfonat. Vastagsága 20-30cm A teherhordó szerkezetek itt a vesszőfonat oszlopai lesznek.

Paticsfal

Falazásra és vakolásra sárhabarcsot használunk, de vakolhatunk mészhabarccsal is. Ebben az esetben a vakolat rögzítését huzalhálóval, szálszövettel vagy a hézagokba elhelyezett cserepekkel biztosítjuk. 

Kőben gazdag vidékeken a felmenő falat célszerű terméskőből építeni. A bányából kikerült köveket úgy válogassuk össze, hogy minél kevesebbet kelljen faragni és mégis jó kötést kapjunk. Fontos, hogy a függőleges hézagok ne kerüljenek egymás fölé, futó- és kötőhelyzetű kövek váltakozhassanak egymással, a kövek minél kisebbek legyenek. A habarcsréteg vastagsága a kövek között a 2cm-t a szegletekben, zugokban a 4cm-t ne haladja meg.

Kőfalazat

A fal legkisebb vastagsága 50cm. A vékonyabb, 35-40cm-es falat csak sok faragással, jól megmunkálható kőből építhetünk. Ez már rendszerint nem gazdaságos. Ha 50-60cm-enként egy-két sor téglát iktatunk a falazatba, a fal összetartását erősen megnöveljük. Ezt a módszert különösen nehezen megmunkálható, rideg köveknél ajánlatos alkalmazni. A kőfalakat a téglafalhoz hasonlóan vakolhatjuk;  a vakolat vastagsága 2-2,5cm lesz. Ha gondosan szépen falazunk, a nyersen hagyott kőfal tetszetős és karbantartást csak igen kis mértékben igénylő homlokzatot nyújt. 

 

Vegyes kőfalazat

AZ UDVAR 1.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 1.

Az udvar a teleknek az a területe, amelyen a háztartás közlekedése, üzemeltetési folyamatai (raktározás, faaprítás, állattartás stb.) lejátszódnak. Kimondottan városi jellegű kertes házaknál bizonyos tekintetben túlzás lenne külön udvarról beszélni. Ezeknél a bejárat vagy inkább a gazdasági bejáró (konyhaajtó) környéke tölti be ezt a szerepet.

Az udvar elrendezésénél, hasonlóképpen mint az egész telek hasznosításának tervezésénél, programot készítünk és részletesen tisztázzuk azokat a feladatokat, melyeket háztartásunk üzeme megkíván. Nyilvánvaló, hogy a falusi háztartás udvarának rendeltetése a várositól eltérő. Falun a termelés folyamatai közvetlen kapcsolatban lehetnek a szövetkezeti üzemmel. Az állattartáshoz szükséges takarmányról az üzem gondoskodik, a gazdasági udvarban termelt trágyát viszont az üzem használja fel. A szállítóeszközöket, kisebb munkagépeket itt is lehet tárolni. De az udvar kialakítására döntő befolyása lehet használójának foglalkozása is, ha mesterségét mint kisiparos végzi, mert ilyenkor az udvar egyúttal munkahellyé is válik.

A program összeállításánál először tisztáznunk kell, hogy milyen épületekre, építményekre és egyéb létesítményekre van szükségünk.

Általános épületszerkezeti ismeretek

A házunk körül kialakított kisüzemben a gazdasági épületek nélkülözhetetlenek. Fontos, hogy ezek gazdaságosak és ugyanakkor korszerűek is legyenek. A célszerűen kiválasztott szerkezetek gondos kivitele gazdaságos, mert a karbantartás költségét csökkenti, a jó alaprajzú és szerkezetű felszereléssel berendezett épület korszerű, mert könnyíti az üzemeltetésre fordított munkát.

E kettős cél elérése érdekében egyrészt néhány fontos építési kérdéssel, másrészt az épületek kialakítására, használatára és üzemeltetésére vonatkozó néhány alapvető adattal kell megismerkednünk.

Bármilyen rendeltetésű épületet építünk, mindig nagy gondot fordítsunk az alapozásra. A talaj a fagyok hatására fellazul, ezért az alapokkal a fagymentes mélységig, általában 80cm-ig kell lemennünk. Ha az épület körül feltöltést készítünk, a fagymentes mélységet a feltöltés legfelső szintjétől számíthatjuk. Amennyiben az épület terhét oszlopok viszik és a falak csak kitöltő szerepet játszanak, az utóbbiak alapmélységét 50cm-re csökkenthetjük. Minden esetben azonban az alapokkal a teherbíró talajig menjünk le.

Alapok építésére alkalmas anyag a kő, a beton, és a fagyálló (túlégetett) tégla. A betonból készült alapokba 30%-ban nem málló követ vagy fagyálló téglatörmeléket is bedolgozhatunk. Ezt nevezzük úsztatott kőbetonnak.

Az épületek legnagyobb ellensége a víz, mely egyrészt csapadék formájában támadja a különböző szerkezeteket, másrészt alattomosan, a talajból  elindulva és a szerkezetekben felszívódva roncsolja anyagát. Ezért a talajnedvesség elleni szigetelést sohasem hagyhatjuk el. A szigetelés nem költséges, de elhagyása súlyos károkat okozhat. A vakolat állandóan hullani fog. Ha az épület nedves, különböző módon kísérletezhetünk, hogy a helyiség száraz voltát biztosítsuk, de végleges és megnyugtató megoldást csak akkor érünk el, ha a falszigetelést utólag elkészítjük. Ez pedig jelentős munkával és költséggel jár.

A gazdasági épületek padlója rendszerint felülről is igen sok nedvességet kap. Ilyen esetekben célszerű a talajnedvesség elleni vízszintes szigetelést a belső padlóvonal fölé 10-20 cm-re felhozni.

Úsztatott kő alapozás, padlóvonal feletti szigeteléssel

Ebben az esetben a lábazati falat kívül és belül vízhatlan vakolattal védjük. Általában a szigetelést a padlóvonal alatt 5-15 cm-re helyezzük el.

Kőalapozás, padlóvonal alatti szigeteléssel