A TELEK 5.

A telek gazdaságos felhasználása.

A személygépkocsik garázsához vezető út, ha más célt nem szolgál, könnyen beilleszthető a díszkert kiképzésébe, és így elhelyezése változatosabb lehet. A kocsifordulóra azonban itt is figyelemmel kell lenni.

A garázs elhelyezése
Az 1, 2 és 5 elrendezés a kedvező

A közlekedési útvonalak meghatározását követően rátérhetünk az udvar, a díszkert és a haszonkert vázlatos kapcsolatának megtervezésére.

Szabadon álló ház kertjének elrendezési vázlatai
G - garázs, V - vízmedence, J - játszótér, M - melegágy, GY - gyümölcsös, Z - zöldségeskert

Fésüs beépítésű telek elrendezési változatai

A berendezések helyes elrendezésénél három alapvető szempontot kell figyelembe venni:

1. Az egybetartozó berendezéseket együtt kell elhelyezni, a hasonló jellegűeket össze kell vonni és helyileg közel egymáshoz elhelyezni. Pl. a szennyező forrásokat (ólak, árnyékszék, szeméttelep stb.) egy helyre kell telepíteni, a pihenőhelyet a díszkertben célszerű kialakítani.

2. A berendezéseket célszerűen, a közegészségügyi és tűzrendészeti előírásokat betartva kell elhelyezni. Pl. a kutak a szennyező forrásoktól kellő távolságra kerüljenek, az öntözővíz tároló az öntözött terület közelében legyen stb.

3. A berendezések nagyságát helyesen kell meghatározni. Pl. a kert kapuja a várható forgalomnak megfelelően legyen méretezve, az udvar ne legyen nagyobb a szükségesnél stb.

Célszerűségi okok, a közegészségügyi, tűzvédelmi előírások a kisebb szélességű telkeken a berendezések elhelyezésénél kötelezően előírják, hogy a szomszédokra is tekintettel legyünk, és a feladatokat közösen oldjuk meg. Ilyen esetekben célszerű a szennyező forrásokat jelentő létesítményeket azonos helyre összehozni, a telkek másik közös határvonalán pedig közös kutat létesíteni. Így a kút és a szennyezőforrások között megkívánt távolság kis telken is elérhető.

Lakóház és udvar elrendezése közös kúttal, ikresített szennyezőforrásokkal
1 - árnyékszék, 2 - sertésól, 3 - baromfiól, 4 - trágyatelep, 5 - istálló, 6 - nyitott kocsiszín, 7 - itatóvályú, 8 - kút

Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy telkünk felhasználása annál gazdaságosabb lesz, minél átgondoltabb program alapján - a leírt és az ábrákban előadott elvek betartásával - minél kisebb területveszteség mellett oldjuk meg feladatainkat.

A TELEK 4.

A telek gazdaságos felhasználása.

Az épület helyének kiválasztásánál (már ha tehetjük) mindig vegyük figyelembe az árnyékhatásokat is, és úgy helyezzük el az épületet, hogy az árnyék a telek minél kisebb területét takarja.

Az épület árnyékhatása
1. Középen elhelyezett kedvezőtlen megoldás, 2. Kedvező elrendezés

Lakószobáinkat keletre vagy délre nyissuk, és lehetőleg kapcsoljuk össze a díszkerttel. Ezzel lakásunk kitárul a szabad természet felé, teljesen összeforr vele. Nagy jelentőségű a szép kilátás fenntartása, melynek hatását tereprendezéssel, megfelelő növényzet telepítésével még fokozhatjuk. Díszkertünket, mint a telek reprezentatív részét, az épület és az út között helyezzük el.

Nagyon lényeges kérdés a telken belüli közlekedés helyes megszervezése. A helytelen közlekedés sok fáradtsággal és gyakran bosszúsággal és kárral jár. Vonatkozik ez a megállapítás mindenekelőtt a várható gépjárműforgalomra, legyen az üzemi teherforgalom (fa, termény szállítás, stb.) vagy a lakó gépkocsijának közlekedése. A teherforgalom részére, ha telkünk két utcára nyílik, célszerű az alárendeltebb utca felől egy másik bejáratot létesíteni. Ha erre nincs mód, a bejáratot úgy helyezzük el, hogy a személyforgalmat és a lakószobák nyugalmát ne zavarja.

Szabadonálló, gazdasági udvarral rendelkező ház telkének elrendezési változatai

A TELEK 3.

A telek gazdaságos felhasználása.

Először a lakóépület elhelyezésének kérdését kell eldöntenünk. Ezt elsősorban az építési hatóság által előírt beépítési mód határozza meg, melyet minden esetben be kell tartanunk. A legváltozatosabb épületelhelyezést az előkertes, szabadonálló beépítési mód nyújt. Az előkert mérete ugyanis ritkán kötött.

Családi házas beépítés előkerttel

Családi házas beépítés utcavonalra helyezett épülettel

Fésüs beépítés, utcavonalra helyezett épülettel

Fésüs beépítés előkerttel
(Az épület vagy a telek határára épül, vagy 60 cm-es csúrgót kell hagyni.
Ha a szomszéd felé ablak nyílik, min. 1,5 m)

Hézagos beépítés

Ikerházas beépítés, előkerttel

Ikerházas beépítés, utcavonalra helyezett épületekkel

Sorházas beépítés, utcavonalra helyezett épületekkel

Sorházas beépítés, előkerttel

A TELEK 2.

A telek gazdaságos felhasználása.

A termelőszövetkezet kialakulása, a kisparaszti gazdaságok fokozatos megszűnése az udvar kérdésében is jelentős változást hoz. Ahol még megvan az egyéni kisparaszti gazdaság, ott az udvar egyben mezőgazdasági kisüzem központja. Ahol áttérnek a szántóföldi részek közös művelésére, ott a háztáji kisgazdasági udvar feleslegesen túlméretezetté válik. Ennek következtében a falusi belsőségek programját át kell értékelnünk. Gondoskodni kell, hogy ezek a belsőségek továbbra is gazdaságosan legyenek kihasználva. Ha üzemi célokra nem használjuk, gondolhatunk házhely céljaira való megosztásukra is.

A telek létesítményei

lényeges továbbá annak a megállapítása, hogy a különböző rendeltetésű területrészek milyen mértékűek legyenek. Ezekre vonatkozóan a blog részletes adatokat szolgál majd de addig is hasznos ha már most néhány tájékoztató adat áll rendelkezésünkre. A lakóház által elfoglalt terület a lakás nagyságától függ. A szükséges terület kb. 70-200 nm, azaz 20-60 négyszögöl között változik. Az udvar területe a rendeltetéstől függ, melyet a későbbiekben közöltek alapján kell megállapítani. A díszkert részére legalább 250 nm, azaz 70 négyszögöl területet biztosítsunk (Ormos). A haszonkert zöldségesének területe a család létszámától függően 100-400 nm, azaz 30-110 négyszögöl, a gyümölcsösé pedig 300-400 nm, azaz 80-100 négyszögöl.

Lakóépületek területszükséglete

Az egyes hasznosítási módok átfedésben is lehetnek, mert gyümölcsfát az udvaron és a díszkertben is ültethetünk, vagy az udvar egyes részeit a díszkertbe is bevonhatjuk. Minimális telekméretet meghatározni éppen ezért nem is lehet, de az mégis megállapítható, hogy egy család igényeit gazdaságos területfelhasználás esetében a 200-300 négyszögöles telek már kielégítheti.

1 négyszögöl = 0,0003596651 hektár (ha) = 3,596651 (m²)
1 m² = 0,278 négyszögöl

Az elkészült program után vázlattervet készítünk. Először a lakóház, az udvar, a díszkert és a haszonkert (zöldségeskert, gyümölcsös) egymáshoz való területi viszonyát határozzuk meg. Célszerű ilyenkor a programnak megfelelő úgynevezett foltvázlatot készíteni amelyen a hasznosítási célnak megfelelő területeket foltokkal jelölünk. A megfelelően kialakított foltvázlat után rátérhetünk a részletes tervezésre.

Foltvázlat

A TELEK 1.

A telek gazdaságos felhasználása.

Telken a földterületnek egy elhatárolt részét értjük. A blogban csak azokról a belső telkekről beszélünk, amelyeken lakóházak állnak, vagy építési engedély szerint lakóházakkal beépíthetőek. A belső telek magában foglalja az épülettel beépített területet, az udvart és a házhoz tartozó kertet. A belső telek rendeltetéséből adódóan értékesebb, mint a külső - melyet általában mezőgazdasági célra használt - telek. Értékesebbé azt teszi, hogy közelebb van az üzletekhez, a piachoz, a mozihoz, a színházhoz, az iskolához, megközelítése egyszerűbb, a villany-, a gáz-, a csatorna-, és a telefon bekötése is olcsóbb. Értékét befolyásolja még a beépíthetősége, tájolása, a kerti kultúra alkalmas volta, a közvetlen kapcsolata a természeti szépségekkel, és még sok egyéb tényező. Egy biztos, telkünk minél értékesebb, annál inkább kell azt okszerűen gazdaságosan felhasználnunk.

A gazdaságos felhasználásnak első feltétele, hogy akár új házat építünk, akár már áll az épület, előre határozzuk el, mi a célunk a telekkel, milyen módon kívánjuk hasznosítani és milyen költségkeretben kívánjuk megvalósítani elképzeléseinket. Szakkifejezéssel élve beruházási programot kell készíteni. Részletes és átgondolt program hiányában később gyakran olyan módosításokat kell végrehajtanunk melyek költségesek és általában megbontják az egész egységét. A program kialakítását befolyásoló tényezők egy része tőlünk független és ezeket el kell fogadni, hogy van. Ilyenek a természeti adottságok: domborzat, talaj minőség, talajnedvesség az éghajlat, a környezeti kapcsolat, közművesítési lehetőségek stb.. A program további tényezői azonban a mi elhatározásunktól függ. Ezek közül a legjelentősebb a kert felhasználásának módja.

Családi zöldséges és gyümölcsös kerten azt a kertet kell érteni, melynek megművelésénél a család munkaerejére támaszkodunk és amelynek terményei elsősorban a család ellátását biztosítják. A nagyüzemi olcsó tömegtermelés arra a megfontolásra vezet, hogy ne vigyük túlzásba a hasznos növények termesztését, hanem csak annyit termeljünk, amihez az egészséges felüdülés célját szolgáló munka elégséges. Ezek a megállapítások természetesen elsősorban azokra a családi kertekre vonatkoznak, amelyeknek használói nem mezőgazdasági dolgozók és így a ház körüli munka főfoglalkozásukkal nem függ össze. A városi dolgozó kertje mindinkább a pihenés, a szórakozás kielégítésére szolgál. A telek felhasználásának programja a városi dolgozó kertjében a haszonnövények termelését mindig csak mint hasznothajtó szórakozást vegye figyelembe.