AZ UDVAR 4.

Raktározás, tárolás létesítményeinek fejezetét átugorva az állattartás létesítményeit vesszük sorba.

Ebben a fejezetben csak az állattenyésztésnek azokat a legszükségesebb adatait találja az olvasó, amelyek a létesítmények szempontjából fontosak. Akik az állattenyésztés kérdésében részletesen tájékozódni kívánnak, ajánljuk az Állattenyésztési Enciklopédia 1-3. kötetét (Mezőgazdasági Kiadó 1959). 


Baromfiól

A baromfi a háztáj legfontosabb háziállata. Ha hatósági rendszabályok nem tiltják, majdnem minden háznál megtaláljuk. Gyakran csak átmenetileg tartják, hogy friss húsként bármikor rendelkezésre álljon. A baromfitartás különösen jelentős olyan vidékeken, ahol a frisshús ellátás nincs biztosítva (pl kisebb községekben). A baromfi előnye hogy tartásához kevés hely kell, száraz takarmányon tartható, és a vágásnál csak annyit kell levágnunk, amennyire friss fogyasztás céljából szükségünk van.
A baromfitenyésztésnek két módja van, a természetes és a battériákban való tartás. Nálunk az előző van elterjedve, míg külföldön a battériás nevelés is honos.
A tenyésztés szaporítással, keltetéssel kezdődik. A keltetésre vonatkozó adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:

A tyúkkotló kikelt:

3-5db libatojást

10-15db kacsatojást

10-15db pulykatojást

20-25db gyöngyöstojást

Pulykakotló kikelt:

20-30db tyúktojást

20-25db kacsatojást

10-12db libatojást

Ma már egyszerűbb, ha keltetőállomásokon kiscsibéket vásárolunk. A keltetés után a kiscsibék nevelése következik. Ha vásárolt kiscsibéket nevelünk fel, műanyákat alkalmazunk. Ezeket elektromos árammal, petróleum- vagy fa- szénkályhával fűthetjük.

 

Műanya petróleum lámpa fűtéssel (Gergely nyomán)

1. szellőztető kupak, 2. fogantyú, 3. füstölő, 4. behasított fémlemez, 5. füstcső 6. rostaszövet, 7. petróleum, 8. vászonfüggöny

 

Műanya villanykörtével

1. keret, 2. lemez, 3. tartódoboz, 4. foglalat, 5. villanykörte

 

Ernyős műanya

A csibenevelő épületeknek naposaknak, melegeknek és huzatmenteseknek kell lenniük. A tojókat tyúkházakban tartjuk. Kisüzemi tyúkházak terveit az alábbi képek mutatják be:

 

Baromfiól (Gergely nyomán, 50 tyúkra, 4 libára és 6 kacsára)

 

Baromfiól (Gergely nyomán, 100 tyúkra, 8 libára és 12 kacsára)

 

 

Egyszerű lábonálló baromfiól (Steinbeker-féle)

Ha mód van rá, a baromfiállományt az udvarunkból a földekre telepíthetjük ki, ilyenkor vándorólakat használunk.

 

Házilag készíthető vándoról (60-80) növendéknek (Gergely nyomán)

 

Vándor baromfiól

A baromfiól és a baromfiudvar igen sokféle kisebb nagyobb berendezési tárgyakat igényel. Ezek a különböző etető- és itatóvályúk, tojófészkek, melyeket az alábbi képek mutatnak:

 

Csirkeetető lap

 

Csirkeetető vályú

 

Lágyeleség vályú

 

Etetővályú

 

Etetővályú ludak részére

 

Etetővályú növendék libák részére

 

Tyúketető vályú

 

Állványos tyúketető vályú

 

Önitató bádogból

 

Önetető tyúkfélék részére

 

Baromfi ülőrudak elrendezése

 

Tojófészek

 

Kotlóborító

 

 Kotlóketrec

 

Csibeszállító doboz

(Téli időben 50db, tavasszal 40db, meleg nyáron 30db csibére)

 

Baromfiszállító rekesz tyúk és kacsa szállítására

Pulyka vagy lúd szállításához mérete: 120 x 70 x 71,8 cm

Külön kell megemlíteni a batteriás nevelést
Ennek előnye, hogy kis területen nagyobb állományt lehet tartani. Természetesen több munkát igényel, mint a természetes tartás és a berendezés is költségesebb. A tyúkok egyedenként vannak ketrecben elhelyezve. Az állatok a ketrecből nem mozdulnak ki, etetésük, itatásuk is ott történik.

 

Baromfi battéria

A baromfitartással kapcsolatos takarmányszükséglet: Egy kifejlett tyúk napi élelemszükséglete 10-12dkg, ami megfelelő kifutó (legelő) esetén 3-4dkg-mal csökkenthető Zárt területen tartott állománynál a takarmány egy része lágyeleség (20% búzakorpa, 10-20% olajpogácsa, 5-10% állati fehérje és gabonadara). A takarmánytárolás helyszükségletét kiszámíthatjuk az alábbi évi takarmányszükségleti adatokból:
1 tyúk - 32-35kg
1 kacsa - 56-60kg
1 pulyka - 45-50kg
1 lúd - 45-50kg

Udvarunk tartozéka a galambdúc is

Galambdúc

AZ UDVAR 3.

A háztartás üzemének kiegészítését szolgáló létesítmények 1.

Ismerjük meg azokat a méreteket és adatokat, melyek kialakításukat döntően befolyásolják. Az első csoportba azokat a létesítményeket soroljuk, melyek a háztartás üzemének közvetlen kiegészítését szolgálják.
A konyhában elhelyezett tűzhelyek, amelyeket fával, szénnel vagy a mezőgazdaságban adódó hulladékkal fűtenek, a főzéshez elegendő melegen felül a konyha fűtésére is termelnek hőt. Ez télen, vagy hűvösebb tavaszi és őszi időben igen hasznos, de nyáron kellemetlenné teszi a főzés munkáját, sőt felmelegíti a lakást is. Ezért már régen kialakultak a falusi udvarokban a nyári konyhák. Ezek a háztartások nyári központjai. Szellősebbek, közelebb vannak az udvar egyéb létesítményeihez, télen kéziraktárként használhatók. Egy nyári konyha alaprajzi elrendezése

Nyári konyha alaprajza

Berendezésük lényeges része a tűzhely. Vagy a lakóház konyhájából kerül ki a mozdítható asztaltakaréktűzhely, vagy falazott tűzhelyet építenek.

Falazott tűzhely

Sok helyen alkalmaznak mezőgazdasági hulladék-tüzelőanyag felhasználására bográcstűzhelyet. Gyakori berendezése a nyári konyhának a boglyakemence is.

Boglyakemence

Mindent el lehet tüzelni benne. Kenyérsütésre is alkalmas, de felhasználhatjuk szobák fűtésére is.

A háztartás közvetlen kiszolgálására épülnek a mosókonyhák is. A káros kellemetlen gőzös munkafolyamatok lakáson kívüli elvégzését teszik lehetővé. Mosókonyha elrendezése:

Mosókonyha alaprajza

Legfontosabb berendezési tárgya az üstház.

Üstház

Vidéki háztartások kiegészítő létesítményeihez tartoznak még a kenyérsütő kemencék és a füstölők.

 

Kenyérsütő kemence

 

Füstölő

A kenyérsütő kemence sütőterében tüzelünk, felmelegedése után a pernyét eltávolítjuk és a kenyeret az áttüzesedett sütőtérbe helyezzük, ahol a falak melegétől megsül. A füstölőkben faszén (fűrészpor) égésével langyos füstöt állítunk elő.

Ahol a háztartási szemetet intézményesen nem gyűjtik össze, ott megfelelő tárológödröt kell építeni. A házi szemét komposzt készítésére is felhasználható. Ennek hasznosságáról már korábban kitértünk: Link.
Házunk tisztántartása érdekében szükséges, hogy a bejáratok közelében sártisztítót, esetleg csizmalemosót helyezzünk el. Az udvaron kerül felállításra a porolóállvány is.

AZ UDVAR 2.

A gazdasági udvar épületei és egyéb létesítményei 2.

A szigeteléshez egy réteg 100-as különleges bitumenes szigetelőlemezt vagy két réteg 150-es bitumenes szigetelőlemezt használjunk. Az illesztéseknél mindig ragasszunk, a kétrétegű szigetelést pedig egyrétegű bitumen kenéssel lássuk el. 

A falakat vályogból, kőből vagy téglából építjük. Kivételes esetekben alkalmazhatunk deszkát vagy nádpadlót is. Ezeket azonban vázszerkezetre erősítve mint kitöltő elemeket használjuk. A vályog elterjedt és általánosan ismert építési anyag. Vályogból többféleképpen készíthetünk falat. 

A vertfalat deszkából álló mintába-rakással és döngöléssel állítjuk elő.

Vertfal készítéséhez szükséges mintaszekrény (dr. Kotsis Endre nyomán)

 A rakott vagy más néven fecskefészek módjára készített falat szalmával bőven elegyített nedves vályogból villával, minden zsaluzás nélkül építjük, és felületét utólag nyessük le a kívánt falsíkban. 

Rakott fal készítése

A vályogból téglákat is készíthetünk. Ezeket a napon megszárítjuk és a falat az égetett téglával azonos kötési móddal építjük. 

Vályogtégla

Lábazati falként vályogot alkalmazni nem szabad, mivel a víz hatására újra fellágyul. Lábazatként követ, betont vagy fagyálló (túlégetett) téglát használjunk. 

Teherhordó, vert- vagy vályogtéglából falazott fal 50cm-nél, rakott fal 60 cm-nél vékonyabb nem lehet. Nem teherhordó válaszfalként vagy igen kis terhelésű építményeknél vályogtéglából 35cm-es falat is építhetünk. A mi kis háztáji gazdaságunk épületeivel szemben - az istállókat és az ólakat kivéve - különösebb hőszigetelési igénnyel nem lépünk fel, tehát a vastag falra szükségünk nincs. Ezért mindig mérlegeljük, hogy az aránylag olcsóbb vályogfal a szükségszerűen szélesebb alap- és lábazati falak miatt tényleg olcsóbb lesz-e az égetett téglából falazott falnál. Például ha egy 2,00m belmagasságú épület 50cm vastag vályogfala helyett 25cm -es téglafalt is építhetek, csak akkor érdemes vályogot alkalmazni, ha előállítási költsége a téglafal árának negyedét sem éri el.

A vályogépítés és a többi szerkezet

mennyiségének összefüggése

Egyszerű és ideiglenes jellegű épületeknél használhatjuk térelhatároló falként a paticsfalat, mely két oldalról agyaggal becsapott vesszőfonat. Vastagsága 20-30cm A teherhordó szerkezetek itt a vesszőfonat oszlopai lesznek.

Paticsfal

Falazásra és vakolásra sárhabarcsot használunk, de vakolhatunk mészhabarccsal is. Ebben az esetben a vakolat rögzítését huzalhálóval, szálszövettel vagy a hézagokba elhelyezett cserepekkel biztosítjuk. 

Kőben gazdag vidékeken a felmenő falat célszerű terméskőből építeni. A bányából kikerült köveket úgy válogassuk össze, hogy minél kevesebbet kelljen faragni és mégis jó kötést kapjunk. Fontos, hogy a függőleges hézagok ne kerüljenek egymás fölé, futó- és kötőhelyzetű kövek váltakozhassanak egymással, a kövek minél kisebbek legyenek. A habarcsréteg vastagsága a kövek között a 2cm-t a szegletekben, zugokban a 4cm-t ne haladja meg.

Kőfalazat

A fal legkisebb vastagsága 50cm. A vékonyabb, 35-40cm-es falat csak sok faragással, jól megmunkálható kőből építhetünk. Ez már rendszerint nem gazdaságos. Ha 50-60cm-enként egy-két sor téglát iktatunk a falazatba, a fal összetartását erősen megnöveljük. Ezt a módszert különösen nehezen megmunkálható, rideg köveknél ajánlatos alkalmazni. A kőfalakat a téglafalhoz hasonlóan vakolhatjuk;  a vakolat vastagsága 2-2,5cm lesz. Ha gondosan szépen falazunk, a nyersen hagyott kőfal tetszetős és karbantartást csak igen kis mértékben igénylő homlokzatot nyújt. 

 

Vegyes kőfalazat