Pages

2009. október 15., csütörtök

A TELEK 2.

A telek gazdaságos felhasználása.

A termelőszövetkezet kialakulása, a kisparaszti gazdaságok fokozatos megszűnése az udvar kérdésében is jelentős változást hoz. Ahol még megvan az egyéni kisparaszti gazdaság, ott az udvar egyben mezőgazdasági kisüzem központja. Ahol áttérnek a szántóföldi részek közös művelésére, ott a háztáji kisgazdasági udvar feleslegesen túlméretezetté válik. Ennek következtében a falusi belsőségek programját át kell értékelnünk. Gondoskodni kell, hogy ezek a belsőségek továbbra is gazdaságosan legyenek kihasználva. Ha üzemi célokra nem használjuk, gondolhatunk házhely céljaira való megosztásukra is.





A telek létesítményei

lényeges továbbá annak a megállapítása, hogy a különböző rendeltetésű területrészek milyen mértékűek legyenek. Ezekre vonatkozóan a blog részletes adatokat szolgál majd de addig is hasznos ha már most néhány tájékoztató adat áll rendelkezésünkre. A lakóház által elfoglalt terület a lakás nagyságától függ. A szükséges terület kb. 70-200 nm, azaz 20-60 négyszögöl között változik. Az udvar területe a rendeltetéstől függ, melyet a későbbiekben közöltek alapján kell megállapítani. A díszkert részére legalább 250 nm, azaz 70 négyszögöl területet biztosítsunk (Ormos). A haszonkert zöldségesének területe a család létszámától függően 100-400 nm, azaz 30-110 négyszögöl, a gyümölcsösé pedig 300-400 nm, azaz 80-100 négyszögöl.

Lakóépületek területszükséglete

Az egyes hasznosítási módok átfedésben is lehetnek, mert gyümölcsfát az udvaron és a díszkertben is ültethetünk, vagy az udvar egyes részeit a díszkertbe is bevonhatjuk. Minimális telekméretet meghatározni éppen ezért nem is lehet, de az mégis megállapítható, hogy egy család igényeit gazdaságos területfelhasználás esetében a 200-300 négyszögöles telek már kielégítheti.



1 négyszögöl = 0,0003596651 hektár (ha) = 3,596651 (m²)
1 m² = 0,278 négyszögöl

Az elkészült program után vázlattervet készítünk. Először a lakóház, az udvar, a díszkert és a haszonkert (zöldségeskert, gyümölcsös) egymáshoz való területi viszonyát határozzuk meg. Célszerű ilyenkor a programnak megfelelő úgynevezett foltvázlatot készíteni amelyen a hasznosítási célnak megfelelő területeket foltokkal jelölünk. A megfelelően kialakított foltvázlat után rátérhetünk a részletes tervezésre.


Foltvázlat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése