A telek felszínének kialakítása.
A telek felszíne rendszerint egyenletlen, még a síknak vélt Alföldön is. Minél tagoltabb a felszín annál nehezebben rendezhető. A telek felszínének kialakítását megelőzően a megfelelő tervek elkészítéséhez tisztáznunk kell, mekkora a telek és a rajta lévő tárgyak egymástól milyen távolságra vannak. Ezt felmérés alapján mérhetjük meg. A mi céljainknak megfelelő pontosságú felmérést mérőszalaggal is elvégezhetjük. A méréskor háromszögeket alkotunk, az oldalakat megmérjük és ezeket a távolságokat meghatározott léptékben felrakjuk a rajzlapra. A háromszögekből alkotott mérésnél nincs szükség a csak műszerrel mérhető szögek megállapítására.
Területmérés sémája
A telek esetleges íves oldalait egyenes szakaszokra bontjuk fel és a mérést így végezzük el. Mi a felmérést a terep síkjában végezzük, a térképek pedig a tényleges méretek vizszintes síkra vetített értékeit ábrázolják, a telekkönyvi adatok is ezeket tartalmazzák. De a kettő közötti különbség 10% lejtés esetén se több mint 10 méterenként 5 cm. Ez a pontosság a mi céljainkra teljesen elegendő. A lejtés növekedésével azonban az eltérés fokozatosan nő, így 10% lejtés felett ajánlatos a kapott értékeket a lejtés %-ának megfelelően csökkenteni. A mért és a vetületi érték közötti különbséget a lejtés %-ának megfelelően az alábbi ábra mutatja.
A lejtésben mért és a vízszintes vetület közötti összefüggés
A lejtést csak vízszintmérő alkalmazásával állapíthatjuk meg.
Ha minden mért pontnak egy kiindulási ponthoz viszonyított magasságát megmérjük, úgy a domborzati viszonyokra jellemző ún. rétegvonalas térképet tudunk készíteni. A kiindulási pont magasságát 0-nak véve a háromszögek oldalán, tehát a mért egyeneseken, a lent bemutatott szerkesztéssel meghatározzuk a + 50 cm, + 1,00 m stb. magasságú pontokat, és a különböző egyeneseken lévő hasonló magasságú pontokat összekötjük. Így egy olyan térképet kapunk, melyen az egy szintben lévő tereppontokat egy-egy vonal ábrázolja.
Magasság mérés
Magassági pont szerkesztése két adott magasság között
Rétegvonalas rajz
Mivel ez a mérés csak közelítő pontosságú, a rétegvonalakat a helyszínnel egyeztetve becslés alapján korrigálni kell.
Nagyon meredek telkek esetében célszerűbb szakember segítségével műszeres felmérést végeztetni. Ha az általunk végzett felmérés vagy meglévő térkép alapján területszámítást akarunk végezni, a területet négyszögekre, háromszögekre, vagy szabálytalan alakú területeknél keskeny trapézalakú sávokra bontjuk.
A terület felbontása négyszögekre, háromszögekre és a szabálytalan alakú terület felbontása
A méréseket általában méterrendszerben végezzük, a hatósági helyszínrajzok és birtokadatok azonban rendszerint öles rendszerben állnak rendelkezésünkre. A két rendszer közötti átszámítást az alábbi összefüggések alapján végezhetjük el:
1 m = 0,527 öl
1 öl = 1,896 m
1 m2 = 0,278 négyszögöl
1 négyszögöl = 3,597 m2
1 ha = 10.000 m2 = 1,738 kh
1 kh = 1.600 négyszögöl = 5.755 m2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése