A KERT 1.

Általános növénytermesztési ismeretek.

Termőhelyi adottságok

Házi Kertjeink elválaszthatatlanok a termőhelyi adottságoktól. Ezt a tényt sajnos mégsem tekinthetjük elsődlegesnek és rendszerint nem fordítunk kellő gondot a termőhelyi adottságok felderítéséhre. Csak sorozatos kudarcok és nehézségek után jutunk el felismerésükhöz. pl.: erőltetünk egyes növényeket, amelyeknek a termelési feltételei kertünkben nincsenek meg. Kertünket részben függetleníthetjük ugyan mesterséges világítással, fűtéssel, fagyvédelemmel, öntözéssel stb. a termőhelyi adottságoktól, de csak nagyobb befektetések árán.

Fényre a növényeknek  eltérő mértékben van szükségük. Gondoljunk arra, hogy pl. az árvácska már kora tavasszal kevés fénnyel és hővel milyen bájos virágot hoz, vagy a téli saláta milyen kevés fénnyel és hővel éri be. A késő tavaszi virágok, tulipánok, jácintok, nárciszok fény tekintetében már sokkal igényesebbek, nem szólva azokról a nyári növényekről, amelyeknek fényigénye kimondottan nagy. Az őszi növények igénye ez irányban viszont már kisebb. Kertünkben tehát a természet ritmusához tevőlegesen alkalmazkodnunk kell. Egyes növények a rendelkezésre álló fény egy részével is megelégszenek, ezért ismernünk a fényigényesek mellett árnyékot jobban vagy kevésbé tűrő növényeket is.

A napfénnyel rendszerint együtt jár a hő. Mértéke és ingadozása döntően befolyásolja a növények életét. A talaj felszíne felett a hőmérséklet sokkal változékonyabb mint a talajban . A talaj képes hőt tárolni és a hőmérsékletingadozásokat kiegyenlíteni.

A tényezők egymással összefüggésben vannak, ezért mindig kölcsönhatásukban kell figyelembe vennünk. Hiába juttattunk egy növénynek fényt, ha egyidejűleg nem biztosítunk megfelelő hőt, vizet stb.

A növényi életben a nedvesség is fontos szerepet játszik, hiszen pl.: a saláta 95%, a burgonya 85% vizet tartalmaz. Ezért a növényi élet szempontjából fontos, hogy a víz a talajban és a levegőben megfelelő mennyiségben álljon rendelkezésre. A növények élete a talajnedvességgel szoros összefüggésben van. Ha a növény gyökérzete a talaj felső rétegéből nem képes vizet felszívni, kiterjeszti gyökérhálózatát a mélyebb rétegek felé (fák). Azok a növények amelyeknek gyökerei a mélyebb rétegeket elérni nem képesek, elpusztulnak.

A dísz,- zöldség- és gyümölcskertek növényállománya és termése nagy mértékben függ a talaj minőségétől.

A talajban egyidőben szilárd (agyag, homok, növényi részek stb.), folyékony (víz, sóoldat stb.) és gáz (levegő, szénsav stb.) halmazállapotú anyagok vannak. Kiegészülnek ezek még kolloidokkal és az élőlényekkel (mikroorganizmusok). A talaj jellegét fizikai, kémiai és biológiai tényezők határozzák meg. E kis munka keretébe nem fér bele a talajok fenti három szempont szerinti részletes ismertetése, ezért csak röviden utalunk arra, hogy fizikai tulajdonságuk szerint nagy általánosságban megkülönböztetünk:

• agyagos talajt, ha annak agyagtartalma..................30%
• homok talajt, ha annak homoktartalma....................70%
• meszes talajt, ha annak mésztartalma......................10%
• humuszos talajt, ha annak humusztartalma...............5%

A talaj kémiai tulajdonságai attól függnek, hogy milyen mértékben tartalmaznak agyagot és humuszt. A növények szempontjából lényeges ezenfelül a talaj kémhatása. A növények fajok és fajták szerint meghatározott kémhatás mellett díszlenek. A kérdések iránt részletesebben érdeklődők a "Kertészek kézikönyve" (Mezőgazdasági Kiadó) című munkában találhatnak adatokat.

Biológiailag a talaj számtalan baktériumot, gombát és egyéb élőlényt tartalmaz. Ezek egy része levegő jelenlétében (aerob), másik része levegőtől elzárva (anaerob) a mélyebb részekben fejti ki tevékenységét. Talajunk minőségének megállapítására nem csak a termesztendő növényzet kiválasztása céljából van szükség, hanem a helyes talajművelés szempontjából is.